Hibázás
Az élet olykor döntés elé állít téged,
Van, hogy rossz, mert nem érted,
Jó dolgok történnek meg veled,
Majd úgy véled ez elveszett.
Ilyenkor a legnehezebb,
Úgy érzed nem könnyű felkelned,
Majd gondolsz egyet és döntesz,
Kicsit elhamarkodottan, de ez lesz.
Telnek a napok és nem érted,
Valami más lett,
A mosolyod elveszett,
A szemeid könnyeznek.
De az ember hibázik,
Aztán úgy dönt, helyesen cselekszik,
Majd lassacskán visszatekint,
Hát ha megváltozik.
Az élet olykor döntés elé állít téged,
Van, hogy rossz, mert nem érted,
Jó dolgok történnek meg veled,
Majd úgy véled ez elveszett.
Ilyenkor a legnehezebb,
Úgy érzed nem könnyű felkelned,
Majd gondolsz egyet és döntesz,
Kicsit elhamarkodottan, de ez lesz.
Telnek a napok és nem érted,
Valami más lett,
A mosolyod elveszett,
A szemeid könnyeznek.
De az ember hibázik,
Aztán úgy dönt, helyesen cselekszik,
Majd lassacskán visszatekint,
Hát ha megváltozik.
Csak nem lehet túl sok hanyagolás,
Mert a végén túl késő lesz,
És tényleg eltűnik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése